aztán most, hogy itt ülök és tömöm a fincsi citromos activiát puffasztott rizsszelettel, az élet értelmein gondolkodom. vannak azok a tipusú emberek, akik afféle kapcsolat-függők. alapjáraton szerintem ez elég gáz, mert aki szerelem és társ nélkül képtelen létezni, az egy elveszett lélek kicsiny univerzumunkba, ami csakis szívás lehet. én sose voltam ilyen, sőt. alapjáraton csodálatosan megvagyok pasik nélkül, talán ezért is bánok csínyján a kavarásokkal, mert abból csak bonyodalom lesz, én meg néha képes vagyok mindent tízszeresen megélni. tudom, hogy általában azok a dolgok, amiket napokig jár az agyam, igazából kis semmiségek, de én mindig azokat élem meg a legerősebben és legfájdalmasabban. viszont ma azt beszéltük zs.-vel a délutáni kis szabadidőnkben, hogy most egyszerűen nincs nekünk senki,
viszont azt hiszem ennek nem fogok túl nagy jelentőséget tulajdonítani, mert minek?! így van, és kész.
a diétám tegnap este kezdetét vette, azt a vaniliás fehérjeport vacsiztam. egyáltalán nem rossz az íze, meg lehet inni, és tényleg eltelít. a mai kajám is elég jó egyelőre, egy vékonyka pizzaszelet meg most három picike rizsszelet joghurttal, és szerintem este is ezt a port fogom tolatni. meg a múltkori egy hetes j.-féle diétámból maradt itthon egy csomó kétszersült, lehet, hogy azt is beiktatom valahogy. meg asszem este erősítek kicsit, ugrándozáshoz most semmi kedvem, de azért majd teszek a dologért. most végre szeretném normálisan végigcsinálni és elérni valami eredményt.
egyébként ma kicsit antiszoc-napom volt, valahogy le voltam fáradva mindenhez és mindenkihez. de azért örülünk a két ötösnek irodalomból, és iszonyat jót röhögtünk zs.-vel az utolsó harminc percben, megállás nélkül szinte.
♥

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése